klímarendszer működése

Az autóba épített klímaberendezés…

a hűtőközeg nyomás- és -halmazállapot-változására, illetve az ezzel járó hőmérsékletváltozásra épül. A hűtőközeg ma jellemzően az R134a jelű környezetbarát anyag, ami 1998-tól teljesen felváltotta a korábbi, ózolyuknövelő freont; de folynak kísérletek egyéb anyagokkal is (a Toyota például szén-dioxiddal kísérletezik). Az R134a esetében - típustól függően - 400-950 gramm mennyiséggel töltik fel a rendszert, egy busznál a töltőmennyiség meghaladhatja a tíz kilogrammot is.

 

A klímarendszer felépítése

Az első elem a kompresszor, melynek hajtását ékszíjjal, az elektromágneses tengelykapcsolón keresztül oldják meg. A kompresszor összesűríti a hűtőközeget, s ezáltal a külső hőmérséklet fölé növeli annak hőmérsékletét. A hűtőközeg a kondenzátorban folyadékká kondenzálódik (lecsapódik), és a hőmennyiség az elektromos ventilátor légáramával a külső térbe távozik. Ezek után a közeg áthalad a szárítószűrőn, ami kiszűri abból az esetleges szilárd szennyeződéseket és nedvességet, emellett pedig a hűtőközeg tartályaként szolgál.

 Itt következik az expanziós szelep, amely szabályozza az átáramló hűtőközeg mennyiségét. A következő, elpárolgási (folyadék-gáz) szakaszban az elpárologtató lemezei átveszik a rajtuk átáramoltatott utastér levegőben lévő hőmennyiséget, így az utastérbe visszakeringetett levegő friss és párátlanított lesz. Az itt található befúvó motor biztosítja az utastérben a levegő keringetését. Az elpárologtató tálcán összegyűlt kicsapódott pára egy, vagy több kivezető csövön keresztül kifolyik a szabadba, a hűtőközeg pedig az expanziós szelepen át visszajut a kompresszorba, hogy a folyamat újrakezdődhessen. A kondenzátor és a párologtató működését az alábbi ábra szemlélteti.  

 

Tehát a gépjárművekben használt klíma berendezés a motor hűtőfolyadékával együtt működő fűtőberendezéssel együttesen biztosítja a megfelelő klimatizálást. Ezzel a kombinációval az utastér belsejében minden megkívánt légállapot (hőmérséklet és relatív páratartalom) elérhető, biztosítható a járműben, vagyis nyáron hűtött száraz, télen pedig fűtött száraz levegő.

*A cikk a Miskolci Egyetem Gépészmérnöki és Informatikai Kar ,Kovács Zsolt diplomamunkájából származik